Az IC++ (Interchange ++), más néven a bankközi díj plusz-plusz modell, egy olyan árképzési struktúra, amely transzparensen láttatja a kártya elfogadás teljes tranzakciós költségének fő alkotó elemeit: bankközi díj, rendszerdíj és szolgáltatói díj.
Az IC++ árazás azt jelenti, hogy a bankkártyás fizetések során a kereskedő pontosan láthatja, milyen költségelemekből áll össze a végső díj, és ezek közül a bankközi jutalék az egyik legjelentősebb tétel, amelyet a kibocsátó és elfogadó bankok közötti tranzakciók során számítanak fel. Az IC++ egy árazási modell, amely a bankkártyás fizetések költségeinek átláthatóságát szolgálja.

POS terminál költségei az IC++ árazás tükrében
A POS terminál költségei az IC++ árazás alkalmazásával teljesen átláthatóvá válnak a kereskedők számára. Az IC++ modell három fő díjelemre bontja le a kártyás fizetési tranzakciók során felmerülő költségeket: a bankközi díjra (interchange), a rendszerdíjra (scheme fee) és a szolgáltatói díjra (acquirer fee). Ez a részletes bontás lehetővé teszi, hogy a vállalkozások pontosan lássák, melyik költségelem milyen mértékben járul hozzá a teljes tranzakciós díjhoz, amikor POS terminált használnak. Az IC++ árazás segítségével a kereskedők könnyebben összehasonlíthatják a különböző szolgáltatók ajánlatait, és tudatosabban választhatják ki a számukra legkedvezőbb konstrukciót. Érdemes tehát alaposan megismerni a POS terminálhoz kapcsolódó költségeket az IC++ árazás tükrében, hiszen így nemcsak a fizetési folyamatok lesznek átláthatóbbak, hanem a vállalkozás költségeit is hatékonyabban lehet tervezni és optimalizálni. Ez különösen fontos lehet azoknak a kereskedőknek, akik nagyobb forgalmat bonyolítanak le, vagy többféle kártyát – például SZÉP kártyát, betéti vagy hitelkártyát – is elfogadnak POS terminálon keresztül.
Nézzük meg részletesebben, hogy mik is ezek a költségek.
A Bankközi Díj (Interchange Fee, röviden IC)
Ezt a díjat a kereskedő elfogadást biztosító szolgáltatója fizeti annak a banknak, amelyik a fizető fél kártyáját kibocsátja. A bank ebből fedezi a kártya kibocsátásának és kezelésének, továbbá a csalás elleni védelem költségeit. A díj mértéke nagymértékben függ a kártya típusától (pl. betéti kártya, hitelkártya, céges kártya) így eltérő lehet különböző kártyatípusok esetén.
+ A Rendszerdíj (Scheme Fee)
Ezt a díjat a kártyatársaságok (pl. Visa, Mastercard) szedik be a hálózatuk fenntartásáért és a tranzakciók feldolgozásáért. Ezek a díjak fedezik a biztonsági rendszerek és a hálózat működtetésének költségeit. A díj mértéke kártyatársaságonként eltérhet. Míg a nagy nemzetközi hálózatok, mint a Visa vagy a Mastercard, viszonylag egységes és előre kalkulálható díjakkal dolgoznak, addig bizonyos prémium vagy egzotikus kártyatársaságok – például az American Express – esetében a rendszerdíj lényegesen magasabb lehet. Ilyenkor előfordul, hogy a teljes költségszerkezetben már nem a bankközi díj, hanem a rendszerdíj válik a legnagyobb tétellé. A rendszerdíj mértéke eltérő lehet különböző kártyák esetén, és bizonyos kártyák esetén külön díjtételek is felmerülhetnek.
+ Az elfogadói Díj (Acquirer fee)
Ez az a díj, amit a kereskedő fizetési szolgáltatója számít fel az elfogadás biztosításáért. Ez fedezi a terminál bérleti díját, a technikai támogatást, az ügyfélszolgálatot és a tranzakciók elszámolását. Ezt a díjat a kereskedő és a szolgáltató közötti egyedi szerződés határozza meg, tehát itt érvényesül leginkább a verseny.
További költségekkel is számolni kell, például extra szolgáltatások vagy bővített ügyfélszolgálat igénybevétele esetén.
Milyen előnyökkel és kihívásokkal jár az IC++ modell a vállalkozásoknak?
Az IC++ modell fő előnye az átláthatóság. A kereskedő pontosan látja, hogy a díj melyik része megy a kibocsátó bankhoz, a kártyatársasághoz és a saját szolgáltatójához. Ez az átláthatóság lehetővé teszi, hogy a vállalkozások jobban tudják azonosítani, valamint optimalizálni a költségeiket, illetve összehasonlíthatóvá teszi a szolgáltatói ajánlatokat Igaz, hogy az IC++ modell átlátható, de akár bonyolultabb is lehet a kereskedők számára. A különböző fizetések változó díj összetétele miatt nehezebb pontosan előre becsülni a teljes költséget, különösen, ha a vállalkozás sokféle kártyát fogad el.
Ezzel együtt az IC++ modell lehetőséget ad arra is, hogy a vállalkozások tudatos döntést hozzanak szolgáltatójuk kiválasztásakor, hiszen pontosan láthatják, mely költségelemek fixek és melyekben van mozgástér. Ez különösen azoknak a kereskedőknek előnyös, akik nagy forgalmat bonyolítanak, vagy széles kártyatípust fogadnak el, mert számukra a költségoptimalizálás jelentős megtakarítást eredményezhet.