Rap Andrea
2025.06.25.

AI csalásmegelőzés: Hogyan védi a mesterséges intelligencia a kártyás fizetéseket?

A digitális fizetési megoldások térhódításával párhuzamosan a visszaélések kockázata is nőtt. A kiberbűnözők egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak, a védekezés pedig nemcsak IT-kérdés: üzleti döntés is. Az informatikai rendszerek fejlesztése és védelme kulcsfontosságú a csalásmegelőzés szempontjából. Szerencsére a mesterséges intelligencia (AI) olyan új lehetőségeket hozott, amelyek hatékonyan támogatják a csalásmegelőzést – akár valós időben is.

De hogyan működik ez pontosan, és mit jelent egy magyar vállalkozás számára?

AI csalásmegelőzés
AI csalásmegelőzés

A csalások evolúciója – és vele együtt a védelem is fejlődik

A korai időkben a visszaélések felismerése egyszerű szabályokon alapult: például ha egy kártyát 10 perc alatt háromszor használtak különböző országokban, az gyanús volt. Mára azonban a támadások sokkal kifinomultabbá váltak – és az egyszerű szabályrendszerek már nem elégségesek.

A mesterséges intelligencia ezzel szemben képes:

  • nagy mennyiségű tranzakciót valós időben elemezni,
  • mintázatokat felismerni az egyéni vásárlási szokások alapján,
  • kockázati pontszámokat rendelni a tranzakciókhoz, és csak a gyanús eseteket blokkolni.

Ez nemcsak biztonságot, hanem zökkenőmentes ügyfélélményt is biztosít – felesleges blokkolások nélkül.

Konkrét példák: így segít az AI a kártyás csalások felismerésében

  • Egy AI-alapú rendszer észreveszi, ha egy étterem rendszerint napi 50-60 ezer forint értékben fogad el kártyát, de ha hirtelen több 300 ezres tranzakció jelenik meg, azokat gyanúsnak jelöli.
  • Ha egy vásárló normál esetben csak Magyarországon vásárol, de egy napon belül Dubajban, Olaszországban és Budapesten is történik tranzakció a kártyájával – az AI leállíthatja a folyamatot, még mielőtt nagyobb baj történne.

Ez a technológia folyamatosan tanul, és a visszaélések típusait figyelembe véve finomítja az előrejelzéseket.

Csalások fajtái – Milyen veszélyek leselkednek a kártyás fizetésekre?

A bankkártyás csalások száma évről évre növekszik, ahogy a digitális fizetési megoldások egyre elterjedtebbé válnak. A magyar nemzeti bank adatai szerint a csalók folyamatosan új módszereket dolgoznak ki, hogy hozzáférjenek a bankkártya adataihoz és a felhasználók pénzéhez. Az egyik leggyakoribb veszély az adathalász támadás, amikor a csalók hamis e-mailekkel, SMS-ekkel vagy weboldalakkal próbálják megszerezni a banki adatokat. Gyakran előfordul, hogy a csalók magukat banki ügyintézőnek adják ki, és telefonon vagy üzenetben kérik el a személyes adatokat, jelszavakat, vagy éppen a bankkártya számát és a jóváhagyó kódot.

A hamis online fizetési oldalak is komoly biztonsági kockázatot jelentenek: ezek a weboldalak megtévesztően hasonlítanak a valódi banki vagy kereskedői felületekre, és a gyanútlan felhasználóktól adatokat csalnak ki. Fontos, hogy minden fizetési tranzakció során ellenőrizzük a weboldal címét, és csak megbízható, ismert cégek oldalán adjuk meg bankkártyánk adatait. A csalások elleni védekezés alapja a tudatosság: soha ne adjuk ki személyes adatainkat illetékteleneknek, és mindig figyeljünk a biztonsági figyelmeztetésekre. A bankkártyás fizetések során a legfontosabb, hogy adatainkat biztonságban tartsuk, és minden gyanús megkeresés esetén azonnal lépjünk kapcsolatba a bankkal.

Csalások fajtái – Milyen veszélyek leselkednek a kártyás fizetésekre?

A bankkártyás csalások száma évről évre növekszik, ahogy a digitális fizetési megoldások egyre elterjedtebbé válnak. A magyar nemzeti bank adatai szerint a csalók folyamatosan új módszereket dolgoznak ki, hogy hozzáférjenek a bankkártya adataihoz és a felhasználók pénzéhez. Az egyik leggyakoribb veszély az adathalász támadás, amikor a csalók hamis e-mailekkel, SMS-ekkel vagy weboldalakkal próbálják megszerezni a banki adatokat. Gyakran előfordul, hogy a csalók magukat banki ügyintézőnek adják ki, és telefonon vagy üzenetben kérik el a személyes adatokat, jelszavakat, vagy éppen a bankkártya számát és a jóváhagyó kódot.

A hamis online fizetési oldalak is komoly biztonsági kockázatot jelentenek: ezek a weboldalak megtévesztően hasonlítanak a valódi banki vagy kereskedői felületekre, és a gyanútlan felhasználóktól adatokat csalnak ki. Fontos, hogy minden fizetési tranzakció során ellenőrizzük a weboldal címét, és csak megbízható, ismert cégek oldalán adjuk meg bankkártyánk adatait. A csalások elleni védekezés alapja a tudatosság: soha ne adjuk ki személyes adatainkat illetékteleneknek, és mindig figyeljünk a biztonsági figyelmeztetésekre. A bankkártyás fizetések során a legfontosabb, hogy adatainkat biztonságban tartsuk, és minden gyanús megkeresés esetén azonnal lépjünk kapcsolatba a bankkal.

MNB KiberPajzs – Magyar Nemzeti Bank hazai összefogás a kiberbiztonságért

A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére 2022 végén indult el a KiberPajzs program, amelynek célja a digitális térben elkövetett pénzügyi visszaélések megelőzése, és a lakosság, valamint a vállalkozások kiberbiztonsági tudatosságának növelése.

A programban többek között részt vesz a rendőrség és más kormányzati szerv mellett a bankszövetség, nagy kártyatársaságok és más piaci szereplők is.

A KiberPajzs célja nem technikai előírások megfogalmazása, hanem széles körű edukáció – cikkekkel, videókkal, kampányokkal és ajánlásokkal.

KiberPajzs és a banki visszaélésszűrő rendszerek bevezetése egyértelmű előrelépést hozott, de a csalások szintje továbbra is kiemelkedően magas:

  • 2024 első félévében 109 ezer bankkártyás visszaélést regisztráltak, több mint 5 milliárd Ft kárösszeggel, és 19 milliárd Ft-ot loptak el számlákról különféle netes visszaélésekkel mnb.hu. Ezek az esetek jelentős anyagi károkat okoztak az érintett ügyfeleknek.
  • A bankok hatékonysága nőtt: 2024 Q3-ra 87%-ra emelkedett a kártyás csalások blokkolási aránya, szemben a 2023 Q1–es 31,9%-kal index.hu.
  • Ennek ellenére a 2023-ban több mint 18 000 sikeres csalási ügy történt, 23 milliárd Ft összegben telex.hu, ami jól mutatja, hogy a védelem figyelemre méltóan működik – de a potenciális kár ma is óriási. Számos esetekben a KiberPajzs és a bankok gyors beavatkozása segített a károk mérséklésében vagy megelőzésében. A KiberPajzs és a banki együttműködés tehát nélkülözhetetlen, de nem elég, hogy elérjük a következő mérföldköveket. További lépések és ajánlások szükségesek a digitális biztonság további erősítéséhez.

Nemzetközi együttműködés – Globális válasz a kártyás csalásokra

A bankkártyás csalások elleni hatékony fellépés nem állhat meg az országhatároknál. A magyar nemzeti bank és más országok pénzügyi szervezetei szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy a csalók ne tudjanak kihasználni nemzetközi réseket a rendszerben. A digitális fizetési rendszerek globális jellege miatt a biztonsági kihívások is nemzetköziek: a csalók gyakran több országon átívelő hálózatokat működtetnek, ezért a bankok és pénzügyi intézmények közötti információmegosztás, közös adatbázisok és riasztórendszerek kiépítése elengedhetetlen.

A nemzetközi együttműködés része a jogi keretek harmonizálása, a közös szabványok kialakítása, valamint a technológiai fejlesztések összehangolása is. A magyar nemzeti bank aktívan részt vesz ezekben a folyamatokban, hogy a magyar fogyasztók és vállalkozások számára is biztonságosabbá váljanak a digitális fizetési megoldások. A globális válasz a kártyás csalásokra nemcsak a technológiai fejlesztéseket, hanem a tudatosság növelését és a fogyasztók edukációját is magában foglalja, hiszen a biztonságos pénzügyi környezet megteremtése minden szereplő közös érdeke.

Jogi keretek – A szabályozás szerepe a csalásmegelőzésben

A csalásmegelőzés egyik alapköve a megfelelő jogi szabályozás. A magyar nemzeti bank és más pénzügyi szervezetek folyamatosan dolgoznak azon, hogy a bankkártyás tranzakciók biztonsági szintje megfeleljen a legújabb kihívásoknak. A jogi keretek meghatározzák, hogy a bankoknak milyen biztonsági intézkedéseket kell bevezetniük, hogyan kell kezelniük az adatokat, és milyen módon kell tájékoztatniuk az ügyfeleket a lehetséges csalásokról.

A szabályozások célja, hogy a pénzügyi intézmények felelősséget vállaljanak a csalások megelőzéséért, és minden szükséges lépést megtegyenek a fogyasztók védelme érdekében. Ide tartozik például a kétlépcsős azonosítás, az adatok titkosítása, valamint a gyanús tranzakciók automatikus szűrése. A jogi keretek nemcsak a bankok, hanem a fogyasztók számára is fontosak, hiszen ezek biztosítják, hogy a fizetési folyamatok biztonságosak legyenek, és a visszaélések esetén megfelelő védelemben részesüljenek az ügyfelek. A szabályozás tehát kulcsfontosságú a csalások elleni küzdelemben, és hozzájárul a biztonságos pénzügyi környezet kialakításához.

Nemzetközi együttműködés – Globális válasz a kártyás csalásokra

A bankkártyás csalások elleni hatékony fellépés nem állhat meg az országhatároknál. A Magyar Nemzeti Bank és más országok pénzügyi szervezetei szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy a csalók ne tudjanak kihasználni nemzetközi réseket a rendszerben. A digitális fizetési rendszerek globális jellege miatt a biztonsági kihívások is nemzetköziek: a csalók gyakran több országon átívelő hálózatokat működtetnek, ezért a bankok és pénzügyi intézmények közötti információmegosztás, közös adatbázisok és riasztórendszerek kiépítése elengedhetetlen.

A nemzetközi együttműködés része a jogi keretek harmonizálása, a közös szabványok kialakítása, valamint a technológiai fejlesztések összehangolása is. A Magyar Nemzeti Bank aktívan részt vesz ezekben a folyamatokban, hogy a magyar fogyasztók és vállalkozások számára is biztonságosabbá váljanak a digitális fizetési megoldások. A globális válasz a kártyás csalásokra nemcsak a technológiai fejlesztéseket, hanem a tudatosság növelését és a fogyasztók edukációját is magában foglalja, hiszen a biztonságos pénzügyi környezet megteremtése minden szereplő közös érdeke.

Jogi keretek – A szabályozás szerepe a csalásmegelőzésben

A csalásmegelőzés egyik alapköve a megfelelő jogi szabályozás. A Magyar Nemzeti Bank és más pénzügyi szervezetek folyamatosan dolgoznak azon, hogy a bankkártyás tranzakciók biztonsági szintje megfeleljen a legújabb kihívásoknak. A jogi keretek meghatározzák, hogy a bankoknak milyen biztonsági intézkedéseket kell bevezetniük, hogyan kell kezelniük az adatokat, és milyen módon kell tájékoztatniuk az ügyfeleket a lehetséges csalásokról.

A szabályozások célja, hogy a pénzügyi intézmények felelősséget vállaljanak a csalások megelőzéséért, és minden szükséges lépést megtegyenek a fogyasztók védelme érdekében. Ide tartozik például a kétlépcsős azonosítás, az adatok titkosítása, valamint a gyanús tranzakciók automatikus szűrése. A jogi keretek nemcsak a bankok, hanem a fogyasztók számára is fontosak, hiszen ezek biztosítják, hogy a fizetési folyamatok biztonságosak legyenek, és a visszaélések esetén megfelelő védelemben részesüljenek az ügyfelek. A szabályozás tehát kulcsfontosságú a csalások elleni küzdelemben, és hozzájárul a biztonságos pénzügyi környezet kialakításához.

Miért fontos ez a magyar kkv-knak és vállalkozóknak?

Sokan úgy gondolják, hogy a csalásmegelőzés csak a „nagyok” dolga. Ez nem igaz, mert valójában az alapvető felelőssége minden vállalkozónak, hogy megelőzze a csalásokat, és megvédje vállalkozását:

  • a visszaélések egy része éppen a kisebb forgalmú szereplőknél történik, ahol gyengébb a kontroll,
  • az ügyfélélmény romlása (pl. tévesen visszautasított tranzakciók) forgalomkiesést okozhat,
  • és egy kártyás visszaélés utáni nyomozás, panaszkezelés sok időt, energiát felemészthet,
  • gyanús tevékenység észlelésekor azonnal jelezni kell a banknak,
  • soha ne adja ki érzékeny adatait, például jelszavakat vagy kártyaadatokat illetéktelen személyeknek,
  • fontos, hogy csak megbízható személyeknek és rendszereknek adjon hozzáférést a vállalkozás bankszámláihoz és rendszereihez,
  • még a kis- és középvállalkozások is könnyen áldozatává válhatnak csalásnak, ha nem elég elővigyázatosak.

Az AI-alapú csalásmegelőző rendszerek azonban automatikusan működnek, nem igényelnek technikai tudást az elfogadó részéről – mégis biztonságosabbá teszik az elfogadást.

Nevelés és tudatosság – Az emberi tényező a védelemben

A technológiai és jogi védelem mellett az emberi tényező is meghatározó szerepet játszik a csalások elleni harcban. A magyar nemzeti bank és a pénzügyi intézmények egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fogyasztók tudatosságának növelésére, hiszen a biztonsági intézkedések csak akkor hatékonyak, ha az ügyfelek ismerik és betartják azokat. Oktatási programok, figyelemfelhívó kampányok és online tananyagok segítik a lakosságot abban, hogy felismerjék a csalások jeleit, és biztonságosan használják a bankkártyákat.

A fogyasztók felelőssége, hogy ne adják ki személyes vagy banki adataikat illetékteleneknek, és minden gyanús helyzetben azonnal értesítsék a bankot. A tudatosság növelése nemcsak a csalások számát csökkenti, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a digitális fizetési megoldások iránti bizalom erősödjön. A nevelés és tudatosság tehát elengedhetetlen része a biztonságos pénzügyi környezetnek, és mindenki érdeke, hogy ezekre kiemelt figyelmet fordítson.

Nevelés és tudatosság – Az emberi tényező a védelemben

A technológiai és jogi védelem mellett az emberi tényező is meghatározó szerepet játszik a csalások elleni harcban. A Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi intézmények egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fogyasztók tudatosságának növelésére, hiszen a biztonsági intézkedések csak akkor hatékonyak, ha az ügyfelek ismerik és betartják azokat. Oktatási programok, figyelemfelhívó kampányok és online tananyagok segítik a lakosságot abban, hogy felismerjék a csalások jeleit, és biztonságosan használják a bankkártyákat.

A fogyasztók felelőssége, hogy ne adják ki személyes vagy banki adataikat illetékteleneknek, és minden gyanús helyzetben azonnal értesítsék a bankot. A tudatosság növelése nemcsak a csalások számát csökkenti, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a digitális fizetési megoldások iránti bizalom erősödjön. A nevelés és tudatosság tehát elengedhetetlen része a biztonságos pénzügyi környezetnek, és mindenki érdeke, hogy ezekre kiemelt figyelmet fordítson.

Biztonság és növekedés kéz a kézben

A kártyás és digitális fizetések terjedése nemcsak kényelmet jelent, hanem új típusú felelősséget is. Az AI itt már nem a jövő – hanem a jelen: aktívan dolgozik a háttérben, hogy megvédje a vásárlókat és az elfogadókat.

A biztonságos hitelesítési módszerek, például a kód használata kiemelten fontos, hiszen csalás esetén a bank köteles a kárt jóváírni az érintett fél számára.

Mit érdemes most tenni?

Ha vállalkozásod elfogad kártyát vagy tervez digitális fizetést bevezetni:

  • Ellenőrizd, hogy szolgáltatód milyen csalásmegelőző rendszert használ.
  • Érdeklődj a mesterséges intelligencián alapuló védelmi funkciókról.
  • Válassz olyan partnert, aki nemcsak gyors, hanem biztonságos fizetést is garantál – akár valós idejű AI-elemzéssel.
  • Amennyiben gyanús tevékenységet észlelsz, azonnal értesítsd a bankodat vagy a fizetési szolgáltatódat.
  • Fordíts figyelmet minden kapott értesítésre vagy figyelmeztetésre, amelyet a bankod vagy fizetési szolgáltatód küld.
  • Ezeket a tippeket és iránymutatásokat érdemes követni a csalások megelőzése érdekében.
  • Súlyos következményei lehetnek annak, ha a fizetési biztonságot elhanyagolod vagy gondatlanul kezeled.
  • Az e-kereskedelemben kiemelten fontos, hogy ellenőrizd a kínált termék eredetiségét, mivel a hamis vagy nem létező termékek komoly kockázatot jelenthetnek.

💡 A Bizpay és Worldline megoldásai mögött fejlett AI alapú kockázatkezelési rendszerek működnek – így ügyfeleink nemcsak gyors, de biztonságos fizetési élménynek lehetnek részesei.